Mindent a látás optikájáról

Látták: Átírás 1 3. Látás észlelet Miként azt már a Bevezetésben is említettük, az ember a környezetéből jövő információ túlnyomó többségét szeme közvetítésével kapja.
Az informatikus számára fontos, hogy a látószervünk működésével megismerkedjék: Az informatika módszereivel olyan eszközöket kell létrehoznia, melyek alkalmasak arra, hogy a környezetből az információt felvegyék, azt feldolgozzák, majd az ember számára rendelkezésre bocsássák.
Az információ megjelenítését pedig úgy kell megvalósítania, hogy azt a megfigyelő könnyen, torzítások, információvesztés nélkül tudja észlelni. Ehhez ismernünk kell látószervünk tulajdonságait. Az információs technológiákat az a kettősség különbözteti meg a legtöbb más tudományterülettől, mely vagy az élettelen, vagy az élő természettudományokhoz kapcsolódik, hogy egyrészt fizikai eszközökkel dolgozik, az élettelen természettudományok területére tartozó módszereket használ, másrészt az információt a humán észlelő számára kell biztosítania, s nem hagyhatja figyelmen kívül az élő természet törvényszerűségeit sem.
Jelen fejezetben megismerkedünk majd a látószervünk működésének alapjaival, hogy informatikusi munkánkban olyan fizikai eszközöket és módszereket valósítsunk meg és használjunk, melyek lehetőleg vesztés nélkül közvetítik számunkra a megszerzett fizikai információt. Ehhez ismernünk kell, hogy hogyan működik a látószervünk; hogyan tudjuk a felfogott szöveges, rajzi, képi információt könnyen, hibamentesen észlelni; mit kell biztosítanunk ahhoz, hogy a számítógépes munkát egészségkárosodás nélkül tudjuk végezni.
- Szimpatika – Fontos a látás!
- Hogyan válasszuk az optikát a látáshoz
- 3. Látás érzékelés. A szem optikája - PDF Free Download
- Mindent a látás optikájáról szabály a látásra
- Hogyan válasszuk az optikát a látáshoz Szürkehályog stádium, besorolás Hogyan kezeljük az első fokú rövidlátást std a látásra, ha látás 0 3 látvány vörös sereg.
- Jó szemcseppek, amelyek javítják a látást
A látószervünk több, jól elkülöníthető részből tevődik össze, melyek közül a bemenő rész hasonlít a fizikai eszközeink működéséhez. A jel további feldolgozása azonban már fiziológiai-biológiai mechanizmusokkal működik, s végül agyunkban az idegi ingerek hatására mentális kép alakul ki, melynek létrejöttében már számos pszichológiai összetevő is részt vesz.
Az alábbiakban sorra vesszük az egyes részek működési mechanizmusát, megkíséreljük ezek működéséből levonni az informatikus számára fontos következtetéseket, hogy azokat a továbbiakban fel tudjuk használni.
A látással kapcsolatban néhány alapfogalmat kell először tisztáznunk: A környezetből érkező látható optikai sugárzást a kb. A szemünkbe bejutó fény-inger ott idegi gerjesztést hoz létre, s fényérzetet kelt.
Adott tárgy különböző részéről érkező inger hatására kialakuló inger az agyban képpé áll össze, ezt hívjuk fényészleletnek.
3. Látás érzékelés. 3.1 A szem optikája
Ennek kialakulásában már mentális folyamatok is részt kapnak. A fényingertől a fény-észleletig tartó úton végigkövetve az egyes látószervrészek működését a következő főbb csoportosítást tehetjük: a szem leképező mechanizmusa; a retinán elhelyezkedő, optikai sugárzást ideg-ingerületté alakító, sejtcsoportok csapok és pálcikák mechanizmusa; a csap és pálcika mechanizmust az agy felé továbbító ingerek kialakulása, még a retina szintjén; 12 2 az idegpályák mechanizmusa a retina és az agy látás-feldolgozó területei között; végül az agyi feldolgozás, melynek során kialakul a látott tárgy mentális képe, hozzárendelődik forma- mozgás- szín-információ; asszociációk alakulnak ki már ismert jelenségekkel, tárgyak képével ez szék, vagy adott betű képe, még ha az erősen eltérő is az iskola első osztályában megtanult betűképtől stb.
A vizuális a látószerv melanoma feldolgozásának egyre magasabb szintjeiről ismereteink egyre gyérebbek, bár napjainkban az agykutatás szinte naponta újabb részleteket tár fel.
Ezek ismertetése azonban már messze túlmegy a jelen bevezető előadás keretein, azokkal sokkal inkább posztgraduális tanulmányok keretében ismerkedhet meg az ezek iránt érdeklődő informatikus.
A környezetünkből érkező optikai sugárzás látható hullámhossztartományba eső részét hasznosítja szemünk. Ez a kb. Az optikai sugárzás mérésével, mennyiségeivel és mértékegységeivel a radiometria, a látásérzet átlagolt és szabványosított spektrális érzékenységével súlyozott optikai sugárzás mérésével, mennyiségeivel és mértékegységeivel a fotometria foglalkozik.
Ezekkel a 4.
Mindent a látás optikájáról. Emberi szem
A jelen fejezetben a látásérzet képalkotással kapcsolatos jelenségeit tekintjük át. A látást kiváltó optikai sugárzás szemünk közvetítésével jut szervezetünkbe. Az emberi szem egy kb. Szerkezetének vázlatát a ábra szemlélteti. A külvilág felé a szemet a szaruhártya cornea zárja le, mely átlátszó, görbült felületű képződmény.
Ez zárja be a Az optikai sugárzás további fénytörést szenved a szemlencsén, melynek törésmutatója kis mértékben eltér az előtte és a mögötte lévő, a teret kitöltő kocsonyás állagú testtől csarnok és üvegtest.
A szemlencsét a sugárizmok fibrae zonulares 13 3 képesek domborítani s ezzel az adott távolságban lévő tárgyat élesen leképezni a szemüreg hátsó részén elhelyezkedő ideghártyára retinára. A szemlencsét tartó és domborúságát szabályozó izmok külső felületét borítja a szivárványhártya, mely szemünk jellegzetes színét határozza meg, s mely a szemet érő sugárzás erősségének függvényében szűkíti a pupillát.
A pupilla vagy szem-bogár az a központilag látszó sötét felület, melyen a sugárzás belép a szembe.
Feketének látjuk, mert a szem belsejébe behatoló sugárzás ott igen jó hatásfokkal elnyelődik. A pupilla átmérője reflexszerűen alkalmazkodik a szemet érő fénymennyiség változásaihoz, átmérője kb.
Szimpatika főoldal
Az ínhártya belső oldalát az érhártya borítja, ennek feladata, hogy a sugárzás érzékelését és a kezdeti jelfeldolgozást végző retinát ideghártya tápanyaggal lássa el.
A legbelső bates-módszer a látás helyreállítása a retina, ebben helyezkednek el az optikai sugárzást idegingerületté alakító érzékelők, a csapok és pálcikák, majd az ingerületet primer módon feldolgozó, a lokális gerjesztések között kapcsolatot létrehozó sejtcsoportok, majd az ingerületet az agy felé elvezető látóidegek.
Utóbbiak a vakfoltnál lévő látóidegfőn át hagyják el a szemet. A látásérzékelés elemeivel a 3.
A látási folyamat ezen szintjét mesterséges úton a fényképezőgép modellezheti Elhomályosult látás fényképezőgép ill. A marógépek jövőképe filmre jutó fény mennyiségét egy ún.
A cornea és szemlencse képezi le a külvilágot a retinára, ahol a csapok és pálcikák a látható sugárzásból az idegi ingerületet hozzák létre. Az optikai leképezés törvényszerűségeit a 2.
Nyereményjátékok
A szemészetben elterjedt, hogy a fókusztávolság helyett a méterben mért fókusztávolság reciprokával jellemzik a lencse törőképességét, ezt hívjuk dioptriának. Szóró lencse fókusztávolságát és a dioptria értékét negatív értékként tüntetjük fel.
Ehhez járul, hogy a lencse törésmutatója a különböző hullámhosszúságú sugárzásra más és más, így a fókusztávolság is törésmutató függő kromatikus aberráció.
További lencsehibákat okoz, ha a lencse törőfelülete eltér az ideális alaktól stb. Így pl. Az emberi szem sem ideális lencse. A 3 3 ábra a retina síkjában mutatja a fényeloszlást 1, mely éles világos-sötét határvonal leképzésekor jön létre. Az ábrán a retina megvilágítását látjuk a határvonal éles képétől szögpercben mért távolság függvényében. A 3 4 ábrán azt tüntettük fel, hogy ha nm-es sárga fényre fókuszáljuk élesen a szemünket, úgy hány dioptria a kromatikus aberráció a színkép egyes hullámhosszain 2.
Fraunhofer d-vonal hullámhossza, a napszínképben jelentkező egyik elnyelési vonalé, melyet a napfelszín héliumban dús rétege hoz létre. Kromatikus aberáció, dioptria hullámhossz, nm 3 4. A 3 5 ábra sematikusan mindent a látás optikájáról, hogy különböző hullámhosszúságú fény által létrehozott kép hol keletkezik egy egyszerű, kromatikusan nem korrigált lencse esetén.
A rövidhullámhosszú sugarak erősebben törnek meg, a lencséhez közelebb mindent a látás optikájáról A hely.
Glaukómát és szürkehályogot kezelnek
A közepes hullámhosszúak fókusztávolsága nagyobb B helya hosszabb hullámhosszú, vörös sugárzásra a fókusztávolság a mindent a látás optikájáról C helyen fókuszálódnak. Ha szemünkkel úgy fókuszálunk, hogy az A hely van a retinán, úgy az élesen látható pont körül vörös színben jelenik meg egy gyűrű.
Ha a B hely felel meg a retina helyzetének, úgy magenta bíbor árnyalatú gyűrűt látunk, mivel mind a vörös, mind a kék sugárzás életlenül képződik le a retinára. Ha a retina pozíciója a C helynek felel meg, úgy a külső gyűrű kék színben látszik. Ez a jelenség igen lényeges az informatikus számára, mert jelzi azt, hogy ha pl. Ha megpróbálunk mind a vörös, mind a kék színben a képernyőn megjelenített információra koncentrálni, úgy állandóan át kell akkomodálnunk, s ez fárasztó.
Az éleslátáshoz a szemlencse görbületét kell, hogy a szem-izmok változtassák. Két szemmel történő látáshoz ezen kívül a két szem szemtengelyét is úgy kell állítanunk, hogy a két szemmel létrehozott kép egymással fedésbe kerüljön.
Mind a két szem nézési irányának összehangolásában léphet fel hiba phoriamind a lencse domborítás lehet hibás aberrációtávol - vagy közel mindent a látás optikájáról látás stb. Optimálisan működő szem esetében is a phoria és az újraakkomodálás bizonyos izmok mozgatásával jár, ennek időigénye van, s a túlzott igénybevétel fáradáshoz vezet.
Ugyanakkor a szem végez apró rángó mozgást is. Voltaképpen ez teszi lehetővé, hogy időben nem változó képet is lássunk: Ha a szemet mesterségesen fixálják az ingerhez képest, úgy rövid idő alatt kifakul a kép és eltűnik. Csak annak következtében látunk, hogy a retinán a kép időben állandóan gyakran változik. A szem ezen nyugtalan mozgását hívják hippus-nak. Amikor nézési irányunkat az egyik tárgyról egy másikra irányítjuk, a szemünk mindig újra akkomodál élesre állítja az új tárgy képét a retinánés a két szemmel történő látás esetén az új tárgy távolságának megfelelően állítja be a két szem szemtengelyének irányát.
Az új tárgy pontos fixálása pl.