Rezgési tartomány és látás,
Hallásuknak nagy a spektrális felbontásamivel a csiga sok érzéksejtet tartalmaz, amik különböző hangfrekvenciák érzékelésére képesek.
Már a korai gerinceseknek is ilyen volt a hallásuk. Folyamata[ szerkesztés ] Az emberi fül anatómiája A hangok először a külső hallójáratba jutnak, majd megrezegtetik a dobhártyát.
Ennek belső felszínéhez kapcsolódik a három hallócsontocska közül az első, a kalapács. A hallócsontocskák ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz, ugyanúgy, mint ahogy a könyökben vagy a térdben kapcsolódnak a csontok.
A dobhártya által közvetített rezgések hatására a hallócsontocskák rezegni kezdenek az ízületek jóvoltából, és a folyadékkal teli csigába továbbítják a rezgéseket. A végén a rezgések ingerületté alakulnak a csigában található Corti-féle szervben.
Innen az idegi jeleket a hallóideg közvetíti az agy hallóközpontjába, ahol a hangok tudatos érzékletté lesznek. Emberi fül A látással összehasonlítva a hallás képes elkülöníteni két egymást gyorsan követő jelet, mivel a szemmel ellentétben nem kell kémiai anyagokat felbontania és újra látás 70 mennyi. Ott vissza kell állítani a rodopszintmíg a fülben nem ez a helyzet.
A hallószerv, ahogy az egyensúlyozás szerve is, a halak oldalvonalából alakult ki. Az evolúció folyamán leginkább a hallócsontocskák módosultak. A kengyel már a kétéltűeknél jelen van, a kalapács és az üllő csak az első emlősöknél jelent meg. Az ember hallása a következő folyamatokra bontható: a külső- és a középfül veszi fel és vezeti a rezgési tartomány és látás, a belső fül a hangokat neurális idegi jelekké kódolja át, amit a hallóideg vezet tovább.
