Kutatási nézet.
A létrehozásának a legfőbb célja az volt, hogy egy olyan tudományos sztenderdek szerint működő intézmény jöjjön létre, amely a külhoni magyar közösségekkel és az anyaországi támogatásokkal kapcsolatos kutatások eredményeit képes közvetíteni, a politika számára is hasznosítható formában. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet tevékenységi köre három nagyobb csoportra osztható: a tudás megszerzése és összegzése kutatás, elemzések, háttéranyagoka tudás megjelenítése publikációk, rendezvényekvalamint a tudás átadása oktatás. A kutatóintézet kiemelt feladatai közé tartozik a nemzetpolitikai vonatkozású kutatások kezdeményezése és összehangolása.
Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a leendő kutatásunkat milyen elméleti és gyakorlati szempontok alapján kategorizálhatjuk. Ez a kategorizáció nem csak arra alkalmas, hogy megmondjuk másoknak, hogy mi milyen kutatást végzünk.
Jó, ha tisztában vagyunk a saját módszereinkkel, ugyanakkor azt is látni fogjuk, hogy a tudományos igényű munkákban eltérő utakat követhetünk és követünk, ezek mégsem zárják ki egymást, sőt, bizonyos esetekben érdemes őket kombinálni.
Ezek többnyire olyan mérési adatok vagy megfigyelések lesznek, melyeket valahogy számszerűsíthetünk. A jelenlegi módszertani felfogás azt kutatási nézet, hogy a rendelkezésre álló információt két nagy csoportba sorolhatjuk.
Az egyik a mennyiségi jellegű információ, ami általában valamilyen mért és számszerűsített adatra vonatkozik. Ilyen például, ha megmérjük valakinek a magasságát vagy éppen intelligencia tesztet töltetünk ki vele. Az ilyen adatokra épülő kutatásokat kvantitatív kutatásnak nevezzük. Ezzel szemben állnak a jobbára megfigyelésre épülő és nem adatokkal, hanem tapasztalatok gyűjtésével és rendszerezésével dolgozó kutatások, melyeket a kvalitatív kutatási módszerhez tartoznak.
A minél pontosabb és megbízható konklúzió levonásához az a legjobb, ha kvantitatív adatsorainkat ki tudjuk egészíteni kvalitatívval és fordítva. A két módszer tehát nem zárja ki egymást, éppen ellenkezőleg, egymás kiegészítői.
Mindazonáltal azt látjuk, hogy például a természettudományok rendszerint kvantitatívak, ám például egy kutatási nézet forráskutatás már kvalitatív jellegű. A kutatás mint mennyiségi és minőségi információkra épülő rendszer.
