Fokú látásélesség
Az állatok egy részénél, főként a zsákmányállatoknál a szemek egymásnak háttal, a fej két oldalán találhatók, mivel ez biztosítja a lehető legnagyobb látómezőt. Ez jellemző például a nyulakraa bubalusokra és az antilopokra.
Binokuláris látás
Az ilyen állatoknál a szemek gyakran egymástól függetlenül mozogva növelik a látómezőt. A madarak egy része a szemek mozgatása nélkül is fokos látómezővel rendelkezik. Más állatoknál, főként a ragadozóknál a két szem a fej elülső részén helyezkedik el, lehetővé téve a binokuláris látást és csökkentve a látómezőt a sztereopszis érdekében. Ez jellemző a sasraa macskára és a kígyókra is.
Egyes ragadozóknál, főként az olyan nagy méretűeknél, mint a nagy ámbráscet és a kardszárnyú fokú látásélesség a szemek a fej ellenkező oldalán vannak. Más, nem feltétlenül ragadozó állatoknál, például a repülőkutyaféléknél és egyes főemlősöknél a szemek szintén előrefelé néznek. Ezeknek szemműtét után élőlényeknek szükségük van a mélységészlelésre; például a binokuláris látás elősegíti a kiválasztott gyümölcs leszedését vagy a megfelelő ág megtalálását és megragadását.
Az előre néző szemű állatok rendszerint együtt vándorolnak. Mikor a szemek együtt fordulnak oldalra ugyanabban az irányban verzióa közelebbi tárgyak gyorsabban mozdulnak el, mint azok, amelyekre a szemek irányulnak vergencia.
A szemek befelé való mozgását konvergens, kifelé tartó mozgását pedig divergens szemmozgásnak nevezik. Egyes állatok köztük az emberek, de főként a divergáló nézésűek exotrópok mindkét stratégiát alkalmazzák.
KISLEXIKON
Például egy seregély szemei oldalirányban helyezkednek el, hogy fokú látásélesség látómezőt biztosítsanak, de képesek egyszerre előre nézni, így az egymást átfedő látómezők térlátást tesznek lehetővé. Jól ismert példa a kaméleonmelynek szemei apró tornyokon rögzülnek, és egymástól függetlenül mozognak fel, le, balra vagy jobbra.
Mindemellett a kaméleon vadászat közben képes a két szemét egyszerre egyetlen tárgyra irányítani, vergenciát és térlátást eredményezve. Binokuláris egybeolvasztás[ szerkesztés ] A binokuláris egybeolvasztás azt jelenti, hogy egy inger érzékelésének küszöbe alacsonyabb két szemmel, mint eggyel. Két változat létezik. Homályos jel érzékelése esetén két érzékelő használata egy helyett statisztikai előnnyel jár.
Mindezekből látható, hogy a munkaképesség-csökkenés megállapítása a szakorvos, a szemészeti károsodások egyéb testrészek károsodásával való együttértékelése az Országos Orvosszakértői Intézet feladata. A sérülésekből adódó munka- vagy foglalkozási képesség csökkenése esetén gyakran megválaszolandó kérdés az, hogy okozhat-e balesetet a sérült által jelzett tárgy, vagy keletkezhetett-e a sérülés az előadott módon. Megállapítható-e a sérült felelőssége vagy nem?
Matematikailag az előny fokú látásélesség négyzetgyök kettővel, azaz körülbelül 1, Mikor a látókéreg egyes sejtjei egyszerre mindkét szemtől kapnak információt, megkezdődik a binokuláris facilitáció, azaz egy olyan tevékenységi szint, ami nagyobb, mint a szemek külön történő működése esetén jellemző szintek összege. Az érzékelés során a két szem használatából származó, 1,ot meghaladó előny e mechanizmusnak, az idegi egybeolvasztásnak köszönhető.
Binokuláris kölcsönhatás[ fokú látásélesség ] A binokuláris egybeolvasztás mellett a két szem az alábbi három módon hathat egymásra: Pupillaátmérő. Az egyik szemnél a fényerősség csökkenése mindkét szem pupillaátmérőjét csökkenti. Ez akkor is megfigyelhető, ha az egyik becsukódik, míg a másik nyitva marad; ebben a helyzetben a nyitott szem pupillája kissé kitágul. Alkalmazkodás és fokú látásélesség.
Az illeszkedés a szem fókuszának állapota. Ha az egyik szem nyitva van, míg a másik nincs, és a nyitott szem egy közeli pontra fókuszál, akkor a lezárt szem is ugyanarra a pontra kezd fókuszálni.
Nagyfokú rövid-, illetve távollátók kezelése
Az illeszkedés és az összetartás egy reflexhez kötődik, így az egyik kiváltja a másikat. Szemek közötti áthelyezés. Az egyik szem alkalmazkodásának állapota kis mértékben hat a másik fényhez fokú látásélesség alkalmazkodására is. Az egyik szemnél előidézett utóhatások a másiknál is mérhetők. Utrokuláris megkülönböztetés[ szerkesztés ] Az utrokuláris megkülönböztetés az a módszer, ami segít eldönteni, hogy ha mindkét szem nyitva van, melyiknek a monokuláris képe látható domináns.
Maga a fokú látásélesség a szemek dominanciánán alapul. Ez kétféle módon kezelhető: az egyik kép elnyomásával, ami a másikat láthatóvá teszi, illetve a két kép összeolvasztásával.
Azt a jelenséget, amikor egy tárgyról két kép is látható, kettős látásnak vagy diplópiának nevezik. A két szemből származó képek összeolvasztása legalább két ok miatt megkülönböztethető a térlátástól sztereopszis. Először is a binokuláris látás olyan rendellenességei, mint a kancsalság, megspórolják az összeolvasztást, de megszüntetik a sztereopszist.
Másodszor pedig, egy tárgy mélysége a szemektől való távolságtól függetlenül pontosan megítélhető annak ellenére, hogy a tárgyról két kép látható.
A képek összeolvasztása a látótér csak egy kis részében történik meg, ott, ahol a szemek rögzülnek. A fixációs ponton át a vízszintes síkban egy görbe vonal fokú látásélesség el, mely mentén a tárgyak a két szem megfelelő retinális pontjain helyezkednek el.
Ez a vonal az úgynevezett empirikus horizontális horopter. Az optikai horopter a tér azon pontjainak összessége, amelyek mindkét szem fokú látásélesség receptorait ingerlik, videó bemutató szemlátás a többivel azonos irányból kapnak információt. Együttesen egy szabályosan görbült virtuális felszínt képeznek. Létezik egy empirikus vertikális horopter is, ami a fixációs pont felett a szemtől távolodva, alatta pedig a szemhez közelítve hajlik meg.
A horizontális és vertikális horopterek jelzik az egyedüli látás térének középpontját.
Insumed Fogyás Vélemények
Ezen a vékony, görbe téren belül a horoptereknél közelebbi és távolabbi tárgyak egyedül látszanak. A terület neve Panum összeolvasztási területe azért terület, mert Panum fokú látásélesség csak a horizontális síkot vizsgálta.
Panum összeolvasztási terén kívül a tárgyak duplán láthatók. Szem dominancia[ szerkesztés ] Mikor a szemeknek saját képük van a tárgyakról, lehetetlenné válik a képek elrendezése Panum összeolvasztási terén kívül, ha az egyik kép a területen belül található. Ez akkor történik meg, amikor valaki az egyik ujjával rámutat egy távoli pontra. Amikor az ujjhegyre tekint, az egyetlen kép, a távoli tárgy viszont kettő. Mikor pedig a távoli tárgyat nézi, az egyetlen kép, míg az ujjhegye kettő.
A sikeres mutatáshoz az egyik távoli képnek elsőbbséget kell kapnia, míg a másik figyelmen kívül kerül, vagy elnyomódik szem dominancia. Az a domináns szem, amelyik elsőbbséget kap. Bővebben: Sztereopszis A sztereopszist általában a mélységészleléshez kapcsolják helytelenül.
Nyitólap » Rendelési idők » A Szem betegségei » A kóros rövidlátás talaján kialakult súlyos látásromlás A kóros rövidlátás talaján kialakult súlyos látásromlás A kóros rövidlátás patológiás myopia talaján kialakult súlyos látásromlás az esetek döntő többségében a fiatalabb korosztályt érintő szemészeti betegség.
A térlátás a finom mélységérzékelés képessége, melyet a két szem különböző elhelyezkedéséből adódó parallaxis biztosít. Két fajtája létezik: mennyiségi sztereopszis, melynél a látható mélység nagyon hasonlít a tárgy tényleges mélységére, és a minőségi sztereopszis, melynél a mélység megfelelő módon közelebb vagy távolabb van, mint a fixációs pont, de a mélység mennyisége nem fokú látásélesség a tárgy fixációs ponttól való távolságával.
Amikor a tárgy két, egy szemmel látott képe összeolvad, egy úgynevezett küklopsz képet alkotva, új vizuális irányt kap, ami lényegében a két különböző vizuális irány átlaga. Ezt a jelenséget allelotrópiának nevezik. Az új vizuális irány kiindulópontja nagyjából e két szem közé, az úgynevezett küklopsz pontra mutat.
A küklopsz pont rendszerint nem pontosan a két szem között található, a domináns szemhez egy kissé közelebb helyezkedik el. Binokuláris versengés[ szerkesztés ] Mikor a két szem azonos retina részein nagyon különböző képek láthatók, az érzékelés néhány pillanatra az egyiknél, majd a másiknál aktiválódik, a látás lebeg hosszú időre, ami elegendő a kép megtekintéséhez.
A két szemnél levő kép eltérő érzékelését binokuláris versengésnek nevezik.
Mit kell tudni a rövidlátásról? Soltész Annamária, általános orvos, Lektorálta: Dr. Serfőző Csilla, szemész és gyermekszemész Ha a szem törőereje fokozott - mert a szaruhártya vagy a szemlencse felszíne túlságosan domború - illetve ha a szemtengely hosszabb a normálisnál, akkor rövidlátás myopia jön létre. A rövidlátó beteg a közeli tárgyakat, személyeket élesen látja, a távolban lévő dolgok képe azonban nem a megfelelő helyre, hanem a retina elé vetül. Abban az esetben, ha a rövidlátás a szem méretbeli eltérései, megnövekedett tengelyhosszúsága miatt alakul ki, akkor általában a növekedés teljes befejeződéséig számítani kell a látás fokozatos romlására.
A binokuláris látás rendellenességei[ szerkesztés ] A sztereopszis és a látvány egyedüliségének fenntartásához a szemeknek pontosan a megfelelő irányba kell állnia. Az egyes szemek szemüregben való elhelyezkedését az extraokuláris izmok irányítják. A két szem izmainak apró különbségei a hosszt, az illeszkedési helyzetet vagy az erőt illetően oda vezethetnek, hogy az egyik szem az üregében orbita valamelyest eltolódik a másikhoz képest, különösen fáradtság esetén.
Mit kell tudni a rövidlátásról?
Ez a jelenség a fória, amely a takarási teszt segítségével mutatható ki. Ennek elvégzéséhez a vizsgálati alanynak egy együttműködő személy szemébe kell néznie. Az alany szemét el kell fedni egy kártyával, a másik szemmel pedig a segítő ujját kell figyelnie. Az ujjat körbe kell mozgatni, ami leállítja azt a reflexetami a letakart szemet a megfelelő vergencia pozícióban tartja. Az ujj megállítása után fel kell fedni a letakart szemet.
Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése
Ezután megfigyelhető, ha a felfedett szem gyorsan elmozdul a kancsal helyzetből, illetve, ha a megfelelő pozícióhoz képest befelé néz. Ha a felfedett szem kívülről befelé mozdul el, akkor a személynek exofóriája, ha pedig belülről kifelé mozdul, akkor ezofóriája van. Ha a szem egyáltalán nem mozog, a személynek ortofóriája van.
A legtöbb embernek van egy bizonyos mértékű exofóriája vagy ezofóriája; ami szokványosnak számít.
A kóros rövidlátás talaján kialakult súlyos látásromlás
Ha a felfedett szem vertikálisan mozdul el, a személynek hiperofóriája vagy ha lentről felfelé mozdul hipofóriája van. Az ilyen vertikális fóriák elég ritkák.
Az is megtörténhet, hogy a szem elfordul a látótengelye körül. Az ilyen ciklofóriák nem figyelhetők meg a takarási teszt segítségével; ritkábban fordulnak elő a vertikális fóriáknál. A takarási teszt során az ilyen fóriával rendelkező személy fokú látásélesség rövid ideig tartó kettős látást avagy diplópiát tapasztal a szem felfedését követően.
Ez a szem rövid ideig tartó kiigazítatlanságának szokványos következménye. Ha a diplópia elhúzódik, akkor rendellenességnek számít.
A takarási teszt a binokuláris látás komolyabb problémáit a fokú látásélesség is képes kimutatni. A vizsgálatot végző személy az egyik szem takarása közben megvizsgálja a másik szemet.
Ha a szem kívülről befelé mozdul, a személynek exotrópiája, ha belülről kifelé mozdul, akkor pedig ezotrópiája van.
