Meló

Céges ígéretek és csalódások

Ma egyre könnyebb munkát találni. (Elvileg). A cégek ugyanúgy küzdenek az emberekért, mint régen a munkavállalók azért, hogy végre munkát találjanak. Jól példázza ezt a helyzetet, hogy egy-egy állásinterjún már a munkáltató is törtet azért, hogy nagyon szép képet fessen magáról és fűt fát is megígér, hogy ott dolgozzon valaki.

Ez szép és jó. A bérezés mellett jó körülmények vagy akár prémium, vonzó jövőkép…ez mind szuper. Az újonc beleugrik a munkába, motiváltan remélve, hogy végre ez a hely más, mint eddig.  Ám telnek a hónapok, rosszabb esetben az évek és az ígéretekből nem lesz semmi. A motiváció egyre lejjebb csúszik, nem csoda, hogy már nincs is kedve bemenni a munkavállalónak és jó esetben új munkahelyet keres.

Kedves munkáltató kíváncsi vagy, hogy miért? Mert csalódott és átverve érzi magát. Cserélj vele helyet. De tényleg.

Általában nem az ígéretek mértékével, sokkal inkább azok betartásával van a baj. Gyakran ez nem is direkt felejtődik el. Egyszerűen annyi minden történik évek, sőt akár hónapok alatt is, hogy egyszerűen a hétköznapok elsodorják mindenkinek a gondolatait. Ilyenkor a munkavállalónak kell a kezébe vennie a dolgokat. Higgyétek el, nagyon sokszor egyszerűen erről van szó. Nem szabad várni arra, hogy majd a főnöknek eszébe jut, mit is ígért anno.

Van a másik eset, amikor direkt nem tartják be azt, amit ígértek. Hát ilyenkor bizony lépni kell. Nem ismerek rosszabb vezetőt, mint aki a saját embereinek hazudik. Nem szabad reménykedni abban, hogy majd minden megváltozik, vagy majd jövőre megkapom azt, amit mostanra ígértek. Sajnos, a tapasztalatom azt mutatja, hogy ez csak időhúzás. Gondoljunk bele, a munkáltató már egy hazugsággal indítja az együttműködést, akkor mi várható tőle később?

Persze mindig vannak olyan esetek, amikor a cég hiába akarja, egyszerűen nem tudja tartani a szavát. Hát akkor is érdemes elgondolkozni, hogy merre hány méter, de semmiképp sem szabad ilyenkor érzelemből lépni, az élet ilyen.

Szerencsére Magyarországon is a munkavállalók egyre jobb helyzetben vannak és a modernkori „rabszolgaság” kezd átalakulni egy élhetőbb világgá. Sajnos még nagyon sok cég ott tart, hogy egyszerű erőforrásnak tekintik az embert, aki kihasználható és pótolható.

A cikk írója:
Kézai András

Hasonló írásaink

Hírlevél

Szeretnél azonnal értesülni, ha új írásunk jelenik meg?
Iratkozz fel hírlevelünkre!