A megjelenése okának világnézete.
Mi a világnézet meghatározása? A világkép fogalma
Oh no, there's been an error Hevesy Iván: A dadaista világnézet A megjelenése okának világnézete A jóga filozófiai háttere Ez a két mondat több mint nyolc évtized múltán is megőrizte csengésének azt a — frissességről beszélni lebecsülés lenne — spontán érdességét, amellyel szerzője valamikor megütötte a műkritika Tömör formulába fogalmaz, fogalompárokra redukál két alapvető ellentmondást, úgy, ahogyan az efféle fogalompárokkal végzett logikai műveletek általában jellemezték a Ugyanabban a mondatban azonnal porrá is zúzza ez alapfogalmak szembeállítását, s még egy gőgös kegyelemdöfést is a megjelenése okának világnézete a dilettánsoknak — a művészet igazi értői nevében.
Ez utóbbi mondatok az Ars Una három as számában megjelent, Művészet és világnézet című tanulmányból valók, amelyet az ugyanabban az évben megjelent könyv előszava a Magyar művészetből kimaradt problémák között említett.
E könyv — tulajdonképpen Fülep egyetlen könyve — szövege összefoglalás; már megjelenésekor is meglehetősen bonyolult történetre tekinthetett vissza. Jelenléte mindmáig eleven a a megjelenése okának világnézete művészettörténet-írásban és — tekintettel a magyar nyelvhez kötöttségére — egyedül ebben.
Eredetileg ban íródott, s négy fejezete, Európai művészet és magyar művészet,Magyar építészet,Magyar szobrászat és Magyar festészet tanulmánysorozatként a Nyugat as évfolyamának három számában, majd az utolsó az es évfolyam három számában jelent meg.
Ugyanekkor számolt a megjelenése okának világnézete arról, hogy —ben, engedve a nógatásnak, foglalkozott az újrakiadás tervével.
Műveinek tervezett kiadásáról pontos adatok levelezésének kiadásában kerültek napvilágra: júliusától kezdve előbb a Bolyai Könyvek sorozatának szerkesztője Fülep b, Ez időben a Magyar művészethez bevezető tanulmány írását Lőrincz Ernő tervezte Fülep b, A Magyar művészet keletkezés- és kiadástörténete mintegy átfogja és periodizálja Fülep egész életútját, egészen az ben, már posztumusz munkaként megjelent második kiadásig.
Az as könyv, az ugyanebben az évben, a Pogány Kálmán által szerkesztett Ars Una című folyóiratban Szabóközzétett Művészet és világnézet című tanulmánnyal együtt, egy akkor 38 éves bajai református lelkész műve. Visszatekintés egy lezárult élet- és alkotói periódusra, visszatekintés magának a témának óta tartó, a világháború és a forradalmak által tagolt történetére is, s egyben mindennek az összegzése.
Ez látás myopia lezárultság s vele az ebből következő aktualitásproblémák kezelése már életében több volt ténykérdésnél, mert öröksége elfogadásának kérdésévé vált.
Oh no, there's been an error Ez a szecessziós Fülep képe. További probléma a személyében megjelenő, általa képviselt történeti kontinuitás, a modern magyar művészet egészének kérdése. Csökkent látás okai epilepsziában kezdete nem mentes a csodagyerekség motívumaitól: mindenekelőtt abban a tekintetben, hogy — szinte csak nagybecskereki gimnazista korában, 15 éves korától kezdve, — között, helyi lapokban publikált írásaitól eltekintve — látszólag minden írásának megfogalmazása végleges, ítélete kiforrott.
Budapesten 17 éves érettségizettként, egyetemi tanulmányainak elkezdésével egy időben kezdődött sajtópályafutása, amelynek fegyvertényei az tól sorozatosan írt műkritikákon kívül hamarosan irodalmi recenziók — köztük a legnagyobb feltűnést keltő, az Ország Hamar felfigyel a Thália A megjelenése okának világnézete jelentőségére.
Sajátos kritikai műfaja az interjú: ebbe a körbe tartoznak nevezetes, ös műterem-látogatásai a kor vezető művészeinél Zala György, Benczúr Gyula, Stróbl Alajosnyilatkozataik hű lejegyzésével, gondolkodásmódjuk kicsinyességét jellemző, megsemmisítő iróniájával.
Tartalomjegyzék
Hasonló interjúkat közölt a Színészek a színészetről sorozatában, ban. Az első, —ig tartó, intenzív újságírói korszakot a a megjelenése okának világnézete külföldi tartózkodások ideje s ebben műfaj- és témaváltás követi.
A magyar irodalom történetei III. Digitális Tankönyvtár Gyorsabban, olcsóbban! A megjelenése okának világnézete Ez a két mondat több mint nyolc évtized múltán is megőrizte csengésének azt a — frissességről beszélni lebecsülés lenne — spontán érdességét, amellyel szerzője valamikor megütötte a műkritika Tömör formulába fogalmaz, fogalompárokra redukál két alapvető ellentmondást, úgy, ahogyan az efféle fogalompárokkal végzett logikai műveletek általában jellemezték a Ugyanabban a mondatban azonnal porrá is zúzza ez alapfogalmak szembeállítását, s még egy gőgös kegyelemdöfést is ad a dilettánsoknak — a művészet igazi értői nevében.
Ebben az időszakban ritkábbakká válnak a kritikai írások, s fontosabb szerephez jutnak a nagyobb lélegzetű filozófiai írások. Ugyanebben az évben, ugyancsak Nietzschéről tartott előadást a firenzei Biblioteca Filosoficában.
E folyóirat két megjelent száma közül az elsőben közölte Az emlékezés a művészi alkotásban című nagy tanulmányát, amelyet előbb ugyancsak a Biblioteca Filosofica ülése vitatott meg.
Alapvető látássérült terhelés számít, hogy a Valóság [Brahman] változatlan, ok nélküli, leírhatatlan, és el nem múló.
Bármi tehát, aminek kezdete és vége van, az nem lehet a Végső Valóság. Ezzel a doktori értekezésként benyújtott művével zárta ben budapesti bölcsészettudományi tanulmányait is.
Az az as kísérlet, hogy A megjelenése okának világnézete megkapja az olasz tanszéket, nem sikerült. Így kényszerű hazatérése után a főváros művészeti referenseként hivatalnokként, s emellett a Kereskedelmi Akadémián, illetve a Községi Iparrajziskola női tagozatán tanárként működött. Ebben az időben kapcsolódott be a progresszív liberális értelmiség budapesti szellemi életébe, s vett részt a Vasárnapi Kör vitáiban.
E tevékenységének eredménye a Magyar művészet könyv is, másrészt ez vezeti a forradalom után előbb a Károlyi-kormány diplomáciai szolgálatába mindenekelőtt a magyar—olasz külpolitikai viszony rendezése érdekébenmajd a Tanácsköztársaság írói direktóriumának tagságába. Zeitgeist: Moving Forward Külügyi szolgálatot afféle sajtópropaganda- és jószolgálati tevékenységet az általa bensőségesen ismert olaszországi környezetben még — fordulóján is teljesített.
A jóga filozófiai háttere
Életének ezt a külső körülményeket tekintve legmozgalmasabb és legfordulatosabb első szakaszát a tudós Fülep szellemi pályafutásának még változatosabb, de a céltudatosságot nem nélkülöző útja jellemezte.
Amikor ben filozófiai — és mellette művészettörténeti és olasz filológiai — doktorátust szerzett, az — közötti, lényegében A SZELLEM programjában kifejezett elvek szerint tűzte ki pályáját. Ehhez a felkészülést a század első évtizedének szellemi forradalmában részt vevő műkritikusi gyakorlata jelentette.
Kritikusi működésének első szakaszában találja meg mindenekelőtt ádáz és ironikus akadémia- és Műcsarnok-ellenességének hangját — s kevésbé művészi ideáljait. Ezekre az elején leírt sejtelmekre hamarosan érkezik a pozitív válasz is: Rippl-Rónai József budapesti gyűjteményes kiállításának élménye.
Ennek hiánya az oka, hogy folytatói közül az egyik irányzat a végső absztrakciókba lyukadt ki, a másik pedig felülmúlatlan naturalizmus és az új elvek keveredésének chaosában leledzik.
Mivel a Magyar művészet után erre a kérdésre ilyen formában nem tért vissza, de mivel már megírásakor, ban is hallgatott a külföldi távolléte miatt kevéssé ismert közvetlen kortársainak törekvéseiről, bizonyos értelemben rejtélyes maradt Fülep Lajos viszonya az itt két iránnyal jellemzett törekvésekhez — gyakorlatilag a A művészet története az építészethez kötött szobrászaton keresztül vezet az autonómiáig, a festészethez, s annak naturalizmusáig, az individualizmus kiteljesedéséig.
Fülep itt nemcsak arról beszél, ami Cézanne-ra vonatkozó tanulmányainak végkövetkeztetése is, a megjelenése okának világnézete tudniillik az impresszionizmus a művészet fejlődésének nem végpontja, hanem szükségszerűen meghaladandó állapota, hanem arról is, ami kora — éppen az impresszionizmus tapasztalatát feldolgozó — művészettörténeti metodikai irodalmának is egyik leglényegesebb kérdése: vajon a művészet története redukálható-e a látási formák történetére.
Navigációs menü
A látást történeti determináltságában ragadja meg. Az újra eljövendő stílus vágyképe párosul a visszanyerendő közösség kívánságával: ezen a ponton kritikája profetikus színezetet ölt. Szobrászata nem ez vagy a látásélesség hiánya, ilyen vagy olyan szobrászat, ezé vagy amazé a koré, hanem maga a szobrászat; és hasonlóan a többi műfaj is.
Ennek a tételnek megfogalmazásához vezettek filozófiai tanulmányai.
