A látássérült nevelés tanításának jellemzői

A látássérülés fogalma, fajtái A látássérülés fogalma, fajtái A gyógypedagógiai értelemben vett látássérülés pedagógiai szempontok mentén kialakított kategória.

A látáscsökkenés személyiségfejlődésre gyakorolt hatásai határozzák meg. A gyakorlati élethez, az ismeretszerzéshez, tájékozódáshoz és az iskolai oktatáshoz szükséges képességek fejlődésének lehetőségei mentén fogalmazódott meg. Azt veszi alapul, hogy milyen mértékű az a látásromlás, ami miatt a gyermek már különleges pedagógiai segítséget igényel, valamint még mekkora látás teszi lehetővé a látáson alapuló fejlődést, ismeretszerzést.

Megállapításához ugyanakkor mérhető orvosi kritériumok igénybevétele szükséges. Szemészeti vizsgálatra épül, és a látás több tényezőjét veszi figyelembe, elsődlegesen a látásélességet, kontrasztérzékenységet és a látóteret. A mérés minden esetben kétszemes látás figyelembe vételével történik, és a jobbik szemen mért látást veszi alapul.

Aki az egyik szemével jól lát, nem igényel segítségnyújtást, nem tartozik a látássérült kategóriába. Igaz ez akkor is, ha az egyik szem vak, de a másik szemmel nincs probléma.

Bízunk abban, hogy bár az érzékszervek működése és minősége az életkor előrehaladtával csökken, megfelelő optikai korrekcióval szemüveg vagy nagyító az esetek többségében korrigálható a látásélesség. Azokat, akiknek látása születésüktől kezdve sem tökéletes, vagy későbbi életkorban betegség, baleset, vagy más ok következtében visszafordíthatatlanul megromlik, látássérülteknek nevezzük. Mellettünk, közöttünk, velünk élnek. A látássérült gyermekek óvodába, iskolába, a fiatalok középiskolába járnak, sokan egyetemre is, vagy szakmát tanulnak és munkába állnak.

A mérés a pedagógiai helyzethez igazodva segédeszközben, vagyis szemüvegben történik. A szemüvegben jól látó gyermek nem igényel speciális segítséget a mindennapi életben, a látássérült nevelés tanításának jellemzői tanulási folyamatban. A meghatározás figyelembe veszi a halmozott szembetegséget és a romló tendenciájú diagnózist. A látásélesség mérőszáma a vízus Vami a retina a szem belső felszínét borító ideghártya felbontóképességén alapul.

A tökéletes látás értéke V: 1, látássérülés V:0,33 vagy annál kisebb érték esetén áll fenn. Ebben az esetben beszélünk csőlátásról, amikor az érintett élesen lát, de egy rendkívül kis lyukon, vagyis a térlátása súlyos mértékben sérült.

A látássérülés kialakulása időpontja tekintetében lehet veleszületett vagy szerzett.

Okaira nézve lehet genetikai eredetű, származhat veleszületett fejlődési rendellenességből, a magzati életben bekövetkezett különböző eredetű sérülésekből, a szülés kapcsán vagy csecsemőkorban fellépő behatások következményeként. Későbbi életkorban szerzett szembetegségek és balesetek eredményeként is kialakulhat. Pedagógiai értelemben látássérült az a a látássérült nevelés tanításának jellemzői, akinek látásvesztése olyan súlyos fokú, hogy csak megfelelően kialakított tárgyi és személyi környezetben, speciális módszerek és eszközök segítségével képes a vizuális tapasztalatszerzésre és így az optimális fejlődésre.

A gyengénlátók nevelés-oktatása megfelelő feltételek és segédeszközök igénybevétele mellett a vizuális megismerésre épül. Síkírás-olvasás elsajátítására képesek. A különböző típusú szembetegségek különböző módon befolyásolják látási problémákkal, szüléssel szem működőképességét, ezért a gyengénlátók látásteljesítménye nagyon eltérő lehet.

Ezen belül megkülönböztetünk ujjolvasókat, akik egy-két méteren belül a felmutatott kéz látásélesség 10-nél meg tudják számlálni, nagytárgylátókat, akik nagy tárgyakat észlelnek homályosan.

Valamint fényérzékelőket, akik a fényt érzékelik csupán, észlelik, hogy nappal vagy éjjel van, és hogy ég-e a villany a helyiségben. Az aliglátók a mindennapi életben hasznosítható vizuális információ-felvételre nagyon korlátozottan képesek, síkírást kommunikációra alkalmas mértékben elsajátítani nem tudnak, információszerzésük alapvetően a hallásra és a tapintásra épül. Meglévő látásuk azonban nagyban segíti téri tájékozódásukat, közlekedésüket.

Vakok, V: 0, fényt sem érzékelnek A vakok fényt sem érzékelnek, ami nagymértékben korlátozza az ismeretszerzést, a képzetek és fogalmak tartalma eltér a látókétól. Információszerzésük az egyéb érzékszervekre támaszkodik, elsődlegesen a hallásra és a tapintásra.

A Budapesten lévő Szakértői Bizottság régi nevén országos hatáskörrel rendelkezik. Feladata komplex vizsgálatot követően szemészeti vizsgálatra építve a látássérülés és egyben a fejlesztésre való jogosultság megállapítása SNIa gyermek számára a nevelésoktatást végző intézmény kijelölése és a gyermekek törvényi előírás szerinti kontrollvizsgálata. Amennyiben egy gyermekről megállapításra kerül, hogy látássérült, a későbbiekben felmerülő esetleges egyéb sérülések diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia diagnosztizálása is a Látásvizsgáló feladata.

Ezek az intézmények ellátják a Budapesten integráltan tanuló gyermekek speciális fejlesztését, továbbá országos szinten segítik a látássérült tanulók integrációját, különös tekintettel arra, hogy az ország több megyéjében szakember hiányában nem megoldott a gyermekek helyi ellátása. Eszközkölcsönzőt működtetnek, speciális továbbképzéseket szerveznek szakemberek számára, táborokkal segítik az érintett szülőket, gyermekeket.

Az országos és a helyi ellátás szakemberei szoros együttműködésben dolgoznak. A látássérülés felismerése A látássérülés megállapítása ugyan a Látásvizsgáló feladata, a gyanús jelekre való felfigyelésben nagy szerepet játszhatnak a gyermekek nevelését, oktatását végző szakemberek. A mindennapi életben többször nyílik lehetőségük az alaposabb megfigyelésre, változások észlelésére. A veleszületett vakság felismerése kevésbé okoz nehézséget, legtöbb esetben a szülő már csecsemőkorban észreveszi, és orvoshoz fordul.

A gyengénlátás azonban nem ennyire egyértelmű, sokszor óvodáskorban jelentkeznek az első gyanús jelek, amikor az egyre pontosabb megfigyelést kívánó játékok, képeskönyvek megjelennek a gyermek életében.

Látássérült gyermek az iskolában

A felismeréshez szeretnék segítséget nyújtani a következő szempontsorral, melyből fennállása esetén gyanakodni lehet a gyengénlátásra. Külső jelek: hályog, kis- ill. Szemkontaktus felvétele bizonytalan Feltűnő, színes tárgyak iránti közömbösség Képek, képeskönyvek iránti érdektelenség Közel hajol a tárgyakhoz, könyvekhez Nem néz a mutatott irányba, ill. Az optikai lencsék elsősorban a szem törési rendellenességeit tudják korrigálni.

A gyengénlátás okai között azonban sokkal nagyobb számban fordul elő olyan szemészeti elváltozás, aminek hátterében a szemfenéken elhelyezkedő ideghártya, vagy maga a látóideg betegsége áll. Ezeket szemüveggel nem lehet korrigálni. Ilyen esetekben a gyermek szemén sokszor nincs jele a betegségnek, szemüveget nem visel, a látássérült nevelés tanításának jellemzői ellenére nagyon rosszul lát.

Máskor viszonylag vastag lencsét visel valaki, de az olyan mértékben tudja korrigálni a fennálló törési problémáját, hogy nagyon jó látást érnek el vele. Amennyiben felmerül a gyengénlátás gyanúja, akár szülő, akár pedagógus a szülő beleegyezésével kezdeményezheti a gyermek vizsgálatát a Látásvizsgálónál.

A további kontrollvizsgálatok indítása a gyermek nevelését-oktatását végző intézmény feladata. A gyengénlátók sérülésének jellemzői, a megsegítés módja Gyengénlátás esetén elsődlegesen magán a látási funkciókon és az azzal szoros összefüggésben fejlődő mozgáson figyelhetők meg a sérülés jelei.

• Módszerek a látás javítására a bates szerint
• И все же, несмотря на отсутствие этих самых границ, дворик оказался спроектирован таким образом, что не было ни малейшей опасности потеряться и кажущейся бесконечности окружающего его пространства.
• Látássérült gyermek az iskolában - PDF Ingyenes letöltés
• Номер, который он дал Элвину, гарантировал лишь, что все сообщения достигнут его, но не содержал информации о его местожительстве.
• Mit kell tenni egy látássérült ember számára

A látás olyan alapfunkciói sérülnek, melyek a látók számára természetesek, sokszor nem is tudatosulnak, azonban az összetett észlelési funkciók alapját képezik. Egy tárgynak be tudjuk határolni a helyét, vagyis lokalizálni, tekintetünket rögzíteni tudjuk rajta, vagyis fixálni, egyik tárgyról a másikra át tudjuk vinni a tekintetünket, vagyis tekintetet váltani.

Továbbá meg tudunk kisebb vagy akár nagyobb térben keresni egy tárgyat, azaz szisztematikusan végig tudjuk pásztázni a teret a szemünkkel. Ezek a funkciók, amelyek csecsemőkorban alakulnak ki, a sérült látás miatt nem tudnak megfelelően kifejlődni látássérülteknél, kialakításukhoz speciális fejlesztés szükséges. Ezekre az alapfunkciókra épülnek az összetett vizuális észlelési funkciók, melyek a későbbi iskolai tanulás alapját is képezik.

Ide tartozik egy kép felismerése, az azon látottak megfigyelése, részletek megkülönböztetése, következményesen pedig az erre épülő értelmezése és következtetések levonása.

Pontos megfigyelés szükséges a vizuális differenciáláshoz is, vagyis, hogy észrevegyünk azonosságot formaállandóságkülönbséget, a látássérült nevelés tanításának jellemzői globalitáshiányt. A rész-egész felismerés analízis-szintézisgondoljunk a puzzle típusú játékokra, komoly nehézséget okoz a gyengénlátók számára.

Az alak-háttér felismerés, a kifejezetten ilyen célból készült feladatokon túl nagyon sokszor megjelenik mindennapjainkban. Gondoljunk a könyvekben, tankönyvekben, plakátokon és számos helyen megjelenő egymást fedő, egymásra csúszó képekre, feliratokra.

Ezek felismerése is rendkívül nehéz egy gyengénlátó gyermek számára. Képekben elmesélt történet, ahol a részletek megfigyelésével lehetséges a sorba rendezés, értelmezés, szintén komoly kihívások elé állítja a gyengénlátókat.

A sérült pásztázási funkció következményeképpen a kisebb és nagyobb térben való eligazodásnál rendkívül bizonytalanok. Szimultán módon nem látják át a teret, kis részletek pontos megfigyelésével, végigpásztázásával tudják összerakni. Igaz ez egy helyiségben való eligazodásra, de egy könyv oldalára vagy egy feladatlapra is. Diagnózisától függetlenül a gyengénlátó gyermek sem közelre, sem távolra nem lát élesen, a legtöbb esetben fennálló szemfenéki elváltozások a látás szinte valamennyi összetevőjére kihatnak.

A homályos látáson úgy próbál segíteni a gyermek, ahogy mi is ösztönösen tesszük, ha nem látunk jól valamit: közelebb megyünk. Az ő esetében ez olyan mértékű, hogy a papírhoz egyre közelebb hajol, sokszor annyira, hogy az orrával súrolja.

Fontos tudnunk, hogy az ő esetükben ez nem rontja a szemet, sőt, ő akkor erőlteti a szemét, ha nem engedjük közel hajolni, és ezzel nem a számára ideális fókusztávolságból néz.

• Monokromatikus látás az
• Látássérülés A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi központ sérülése következtében kialakult állapot, amely jelentősen megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodóképességét, személyiségét.
• Látássérült gyermek az óvodában - PDF Ingyenes letöltés
• A látássérülés fogalma, fajtái
• Rövidlátás a 2 században

A látási funkciókat külső környezeti tényezők is nehezíthetik. A legtöbb szembetegség esetén a megfelelő általános megvilágítás elengedhetetlen, a helyiségekben, folyosókon rossz fényviszonyok mellett sokszor semmit nem lát egy gyengénlátó.

A természetes fény a legmegfelelőbb számára, de megfelelő erősségű mennyezeti fényforrások is elengedhetetlenek. További helyi megvilágítás asztali lámpa nagyon sokat javít a látásán. Mindez mérhetően kihat 8 a teljesítményére. Kerülni kell azonban a szembe tűző napot, a felületek becsillogását, mert az akár el is vakíthatja. A környezetbe beolvadó tárgyak észrevételének nehezítettsége a kontrasztérzékenység sérülésével függ össze.

A zsúfolt tanteremben nehezebb a kiigazodás, több a veszélyforrás.

Jelenlegi hely

Segítségnyújtásnál minden esetben biztosítsuk a megfelelő erősségű megvilágítást, kerülve a szembe tűző napot és a becsillanást. Gondoskodjuk helyi megvilágításról. A sérült kontrasztérzékenységet csak a környezet kontrasztosabbá tételével ellensúlyozhatjuk, akár az intézmény helyiségeiről, taneszközeiről, vagy a nevelés-oktatáshoz használt segédeszközökről, szemléltető eszközökről legyen szó.

A kontrasztosság önmagában színben nem meghatározható, mindig a tárgy és háttér viszonya adja.

Ugyanakkor a fekete-fehér, kék-sárga legtöbb esetben megfelelő kontrasztot ad, és az erőteljes narancssárga, sárga szín jól ki tud emelkedni a háttérből.

A gyermek a tanteremben mindig a legelső sorban üljön, a tanár számára is jól megközelíthető, világos helyen, szembetegségének figyelembevételével meghatározott oldalon. A sérülés jellegéből adódó problémák a nevelés-oktatási helyzetben is jelentkeznek. A gyenge nyomatékú, halványan író íróeszközöket, amit elsősorban a grafitceruza képvisel, nem látja jól. Engedjük őket erős nyomatékú íróeszközzel, akár filctollal, radírozós tollal ami nem üt át a túloldalra írni.

Gyermekenként eltérhet, hogy kinek mi a megfelelő. A képfelismerés, mint az egyik legnehezebb terület, a nevelés-oktatás számtalan területén jelentkezik, ezért fontos ismerni a képválasztás legfontosabb szempontjait. Az egyszerű, körvonallal határolt, színes, kevés, de jellegzetes információt hordozó képek a legkönnyebben felismerhetőek. Nehezebb felismerni a több információt hordozó, zsúfoltabb, kevésbé határozott vonalvezetésű, részletezettebb képeket.

A fekete-fehér sematikus ábrák és a fotók már a legnehezebb kategóriát képviselik. Lehetőség szerint ezen szempontok mentén válasszunk képanyagot a szemléltetéshez.

Minden esetben törekedjünk, hogy a kép határozott nyomatékú legyen. Ha nincs módunk ezeket a szempontokat érvényesíteni pl. A táblára írtakat néhány látásélességét tekintve felső határértéken mozgó gyengénlátótól eltekintve, a látássérültek egyáltalán nem látják.

Ezért nagyon fontos a táblára írtak állandó szóbeli közvetítése. A látássérültek emlékezete a sok használat során nagyon kifinomodik, a táblára írtakat is a szóbeli elhangzás alapján, emlékezetből írják le. De megoldást jelent, ha előre megkapják írásban a táblára írtakat órai vázlat.

Az interaktív tábla már lehetőséget nyújt a nagyításra, kontrasztfokozásra, de sok gyengénlátó számára ez sem elegendő. Minden esetben közel kell engedni a táblához, vagy odaültetni a laptophoz, amin a táblai anyag van. Táskájukban, padjukon, tankönyveik között nehezen igazodnak el. Fontos a zsúfoltság elkerülése és a rendhez szoktatás, azt találják meg gyorsan, amit tudnak, hogy hova tettek.

A tankönyveket, füzeteket kontrasztos jelöléssel el lehet látni. A tankönyveikben, lapon, szövegben még nehezebb a kiigazodás.