A látássérült nevelés tanításának jellemzői

a látássérült nevelés tanításának jellemzői

A látássérülés fogalma, fajtái A látássérülés fogalma, fajtái A gyógypedagógiai értelemben vett látássérülés pedagógiai szempontok mentén kialakított kategória.

A látáscsökkenés személyiségfejlődésre gyakorolt hatásai határozzák meg. A gyakorlati élethez, az ismeretszerzéshez, tájékozódáshoz és az iskolai oktatáshoz szükséges képességek fejlődésének lehetőségei mentén fogalmazódott meg. Azt veszi alapul, hogy milyen mértékű az a látásromlás, ami miatt a gyermek már különleges pedagógiai segítséget igényel, valamint még mekkora látás teszi lehetővé a látáson alapuló fejlődést, ismeretszerzést.

Megállapításához ugyanakkor mérhető orvosi kritériumok igénybevétele szükséges. Szemészeti vizsgálatra épül, és a látás több tényezőjét veszi figyelembe, elsődlegesen a látásélességet, kontrasztérzékenységet és a látóteret. A mérés minden esetben kétszemes látás figyelembe vételével történik, és a jobbik szemen mért látást veszi alapul.

Aki az egyik szemével jól lát, nem igényel segítségnyújtást, nem tartozik a látássérült kategóriába. Igaz ez akkor is, ha az egyik szem vak, de a másik szemmel nincs probléma.

Bízunk abban, hogy bár az érzékszervek működése és minősége az életkor előrehaladtával csökken, megfelelő optikai korrekcióval szemüveg vagy nagyító az esetek többségében korrigálható a látásélesség. Azokat, akiknek látása születésüktől kezdve sem tökéletes, vagy későbbi életkorban betegség, baleset, vagy más ok következtében visszafordíthatatlanul megromlik, látássérülteknek nevezzük. Mellettünk, közöttünk, velünk élnek. A látássérült gyermekek óvodába, iskolába, a fiatalok középiskolába járnak, sokan egyetemre is, vagy szakmát tanulnak és munkába állnak.

A mérés a pedagógiai helyzethez igazodva segédeszközben, vagyis szemüvegben történik. A szemüvegben jól látó gyermek nem igényel speciális segítséget a mindennapi életben, a látássérült nevelés tanításának jellemzői tanulási folyamatban. A meghatározás figyelembe veszi a halmozott szembetegséget és a romló tendenciájú diagnózist. A látásélesség mérőszáma a vízus Vami a retina a szem belső felszínét borító ideghártya felbontóképességén alapul.

A tökéletes látás értéke V: 1, látássérülés V:0,33 vagy annál kisebb érték esetén áll fenn. Ebben az esetben beszélünk csőlátásról, amikor az érintett élesen lát, de egy rendkívül kis lyukon, vagyis a térlátása súlyos mértékben sérült.

A látássérülés kialakulása időpontja tekintetében lehet veleszületett vagy szerzett.

Okaira nézve lehet genetikai eredetű, származhat veleszületett fejlődési rendellenességből, a magzati életben bekövetkezett különböző eredetű sérülésekből, a szülés kapcsán vagy csecsemőkorban fellépő behatások következményeként. Későbbi életkorban szerzett szembetegségek és balesetek eredményeként is kialakulhat. Pedagógiai értelemben látássérült az a a látássérült nevelés tanításának jellemzői, akinek látásvesztése olyan súlyos fokú, hogy csak megfelelően kialakított tárgyi és személyi környezetben, speciális módszerek és eszközök segítségével képes a vizuális tapasztalatszerzésre és így az optimális fejlődésre.

A gyengénlátók nevelés-oktatása megfelelő feltételek és segédeszközök igénybevétele mellett a vizuális megismerésre épül. Síkírás-olvasás elsajátítására képesek. A különböző típusú szembetegségek különböző módon befolyásolják látási problémákkal, szüléssel szem működőképességét, ezért a gyengénlátók látásteljesítménye nagyon eltérő lehet.

Ezen belül megkülönböztetünk ujjolvasókat, akik egy-két méteren belül a felmutatott kéz látásélesség 10-nél meg tudják számlálni, nagytárgylátókat, akik nagy tárgyakat észlelnek homályosan.

Valamint fényérzékelőket, akik a fényt érzékelik csupán, észlelik, hogy nappal vagy éjjel van, és hogy ég-e a villany a helyiségben. Az aliglátók a mindennapi életben hasznosítható vizuális információ-felvételre nagyon korlátozottan képesek, síkírást kommunikációra alkalmas mértékben elsajátítani nem tudnak, információszerzésük alapvetően a hallásra és a tapintásra épül. Meglévő látásuk azonban nagyban segíti téri tájékozódásukat, közlekedésüket.

Vakok, V: 0, fényt sem érzékelnek A vakok fényt sem érzékelnek, ami nagymértékben korlátozza az ismeretszerzést, a képzetek és fogalmak tartalma eltér a látókétól. Információszerzésük az egyéb érzékszervekre támaszkodik, elsődlegesen a hallásra és a tapintásra.

A Budapesten lévő Szakértői Bizottság régi nevén országos hatáskörrel rendelkezik. Feladata komplex vizsgálatot követően szemészeti vizsgálatra építve a látássérülés és egyben a fejlesztésre való jogosultság megállapítása SNIa gyermek számára a nevelésoktatást végző intézmény kijelölése és a gyermekek törvényi előírás szerinti kontrollvizsgálata. Amennyiben egy gyermekről megállapításra kerül, hogy látássérült, a későbbiekben felmerülő esetleges egyéb sérülések diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia diagnosztizálása is a Látásvizsgáló feladata.

Ezek az intézmények ellátják a Budapesten integráltan tanuló gyermekek speciális fejlesztését, továbbá országos szinten segítik a látássérült tanulók integrációját, különös tekintettel arra, hogy az ország több megyéjében szakember hiányában nem megoldott a gyermekek helyi ellátása. Eszközkölcsönzőt működtetnek, speciális továbbképzéseket szerveznek szakemberek számára, táborokkal segítik az érintett szülőket, gyermekeket.

Az országos és a helyi ellátás szakemberei szoros együttműködésben dolgoznak. A látássérülés felismerése A látássérülés megállapítása ugyan a Látásvizsgáló feladata, a gyanús jelekre való felfigyelésben nagy szerepet játszhatnak a gyermekek nevelését, oktatását végző szakemberek. A mindennapi életben többször nyílik lehetőségük az alaposabb megfigyelésre, változások észlelésére. A veleszületett vakság felismerése kevésbé okoz nehézséget, legtöbb esetben a szülő már csecsemőkorban észreveszi, és orvoshoz fordul.

A gyengénlátás azonban nem ennyire egyértelmű, sokszor óvodáskorban jelentkeznek az első gyanús jelek, amikor az egyre pontosabb megfigyelést kívánó játékok, képeskönyvek megjelennek a gyermek életében.

Látássérült gyermek az iskolában

A felismeréshez szeretnék segítséget nyújtani a következő szempontsorral, melyből fennállása esetén gyanakodni lehet a gyengénlátásra. Külső jelek: hályog, kis- ill. Szemkontaktus felvétele bizonytalan Feltűnő, színes tárgyak iránti közömbösség Képek, képeskönyvek iránti érdektelenség Közel hajol a tárgyakhoz, könyvekhez Nem néz a mutatott irányba, ill. Az optikai lencsék elsősorban a szem törési rendellenességeit tudják korrigálni.

A gyengénlátás okai között azonban sokkal nagyobb számban fordul elő olyan szemészeti elváltozás, aminek hátterében a szemfenéken elhelyezkedő ideghártya, vagy maga a látóideg betegsége áll. Ezeket szemüveggel nem lehet korrigálni. Ilyen esetekben a gyermek szemén sokszor nincs jele a betegségnek, szemüveget nem visel, a látássérült nevelés tanításának jellemzői ellenére nagyon rosszul lát.

Máskor viszonylag vastag lencsét visel valaki, de az olyan mértékben tudja korrigálni a fennálló törési problémáját, hogy nagyon jó látást érnek el vele. Amennyiben felmerül a gyengénlátás gyanúja, akár szülő, akár pedagógus a szülő beleegyezésével kezdeményezheti a gyermek vizsgálatát a Látásvizsgálónál.

a látássérült nevelés tanításának jellemzői lehetségesek-e látásromlások

A további kontrollvizsgálatok indítása a gyermek nevelését-oktatását végző intézmény feladata. A gyengénlátók sérülésének jellemzői, a megsegítés módja Gyengénlátás esetén elsődlegesen magán a látási funkciókon és az azzal szoros összefüggésben fejlődő mozgáson figyelhetők meg a sérülés jelei.

  • Módszerek a látás javítására a bates szerint
  • И все же, несмотря на отсутствие этих самых границ, дворик оказался спроектирован таким образом, что не было ни малейшей опасности потеряться и кажущейся бесконечности окружающего его пространства.
  • Látássérült gyermek az iskolában - PDF Ingyenes letöltés
  • Номер, который он дал Элвину, гарантировал лишь, что все сообщения достигнут его, но не содержал информации о его местожительстве.
  • Mit kell tenni egy látássérült ember számára

A látás olyan alapfunkciói sérülnek, melyek a látók számára természetesek, sokszor nem is tudatosulnak, azonban az összetett észlelési funkciók alapját képezik. Egy tárgynak be tudjuk határolni a helyét, vagyis lokalizálni, tekintetünket rögzíteni tudjuk rajta, vagyis fixálni, egyik tárgyról a másikra át tudjuk vinni a tekintetünket, vagyis tekintetet váltani.

Továbbá meg tudunk kisebb vagy akár nagyobb térben keresni egy tárgyat, azaz szisztematikusan végig tudjuk pásztázni a teret a szemünkkel. Ezek a funkciók, amelyek csecsemőkorban alakulnak ki, a sérült látás miatt nem tudnak megfelelően kifejlődni látássérülteknél, kialakításukhoz speciális fejlesztés szükséges. Ezekre az alapfunkciókra épülnek az összetett vizuális észlelési funkciók, melyek a későbbi iskolai tanulás alapját is képezik.

a látássérült nevelés tanításának jellemzői átviteli tényező és látás

Ide tartozik egy kép felismerése, az azon látottak megfigyelése, részletek megkülönböztetése, következményesen pedig az erre épülő értelmezése és következtetések levonása.

Pontos megfigyelés szükséges a vizuális differenciáláshoz is, vagyis, hogy észrevegyünk azonosságot formaállandóságkülönbséget, a látássérült nevelés tanításának jellemzői globalitáshiányt. A rész-egész felismerés analízis-szintézisgondoljunk a puzzle típusú játékokra, komoly nehézséget okoz a gyengénlátók számára.

Az alak-háttér felismerés, a kifejezetten ilyen célból készült feladatokon túl nagyon sokszor megjelenik mindennapjainkban. Gondoljunk a könyvekben, tankönyvekben, plakátokon és számos helyen megjelenő egymást fedő, egymásra csúszó képekre, feliratokra.

Ezek felismerése is rendkívül nehéz egy gyengénlátó gyermek számára. Képekben elmesélt történet, ahol a részletek megfigyelésével lehetséges a sorba rendezés, értelmezés, szintén komoly kihívások elé állítja a gyengénlátókat.

a látássérült nevelés tanításának jellemzői műtét rossz látás miatt

A sérült pásztázási funkció következményeképpen a kisebb és nagyobb térben való eligazodásnál rendkívül bizonytalanok. Szimultán módon nem látják át a teret, kis részletek pontos megfigyelésével, végigpásztázásával tudják összerakni. Igaz ez egy helyiségben való eligazodásra, de egy könyv oldalára vagy egy feladatlapra is. Diagnózisától függetlenül a gyengénlátó gyermek sem közelre, sem távolra nem lát élesen, a legtöbb esetben fennálló szemfenéki elváltozások a látás szinte valamennyi összetevőjére kihatnak.

A homályos látáson úgy próbál segíteni a gyermek, ahogy mi is ösztönösen tesszük, ha nem látunk jól valamit: közelebb megyünk. Az ő esetében ez olyan mértékű, hogy a papírhoz egyre közelebb hajol, sokszor annyira, hogy az orrával súrolja.

Fontos tudnunk, hogy az ő esetükben ez nem rontja a szemet, sőt, ő akkor erőlteti a szemét, ha nem engedjük közel hajolni, és ezzel nem a számára ideális fókusztávolságból néz.

  • Monokromatikus látás az
  • Látássérülés A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi központ sérülése következtében kialakult állapot, amely jelentősen megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodóképességét, személyiségét.
  • Látássérült gyermek az óvodában - PDF Ingyenes letöltés
  • A látássérülés fogalma, fajtái
  • Rövidlátás a 2 században

A látási funkciókat külső környezeti tényezők is nehezíthetik. A legtöbb szembetegség esetén a megfelelő általános megvilágítás elengedhetetlen, a helyiségekben, folyosókon rossz fényviszonyok mellett sokszor semmit nem lát egy gyengénlátó.

A természetes fény a legmegfelelőbb számára, de megfelelő erősségű mennyezeti fényforrások is elengedhetetlenek. További helyi megvilágítás asztali lámpa nagyon sokat javít a látásán. Mindez mérhetően kihat 8 a teljesítményére. Kerülni kell azonban a szembe tűző napot, a felületek becsillogását, mert az akár el is vakíthatja. A környezetbe beolvadó tárgyak észrevételének nehezítettsége a kontrasztérzékenység sérülésével függ össze.

A zsúfolt tanteremben nehezebb a kiigazodás, több a veszélyforrás.

Jelenlegi hely

Segítségnyújtásnál minden esetben biztosítsuk a megfelelő erősségű megvilágítást, kerülve a szembe tűző napot és a becsillanást. Gondoskodjuk helyi megvilágításról. A sérült kontrasztérzékenységet csak a környezet kontrasztosabbá tételével ellensúlyozhatjuk, akár az intézmény helyiségeiről, taneszközeiről, vagy a nevelés-oktatáshoz használt segédeszközökről, szemléltető eszközökről legyen szó.

A kontrasztosság önmagában színben nem meghatározható, mindig a tárgy és háttér viszonya adja.

Ugyanakkor a fekete-fehér, kék-sárga legtöbb esetben megfelelő kontrasztot ad, és az erőteljes narancssárga, sárga szín jól ki tud emelkedni a háttérből.

A gyermek a tanteremben mindig a legelső sorban üljön, a tanár számára is jól megközelíthető, világos helyen, szembetegségének figyelembevételével meghatározott oldalon. A sérülés jellegéből adódó problémák a nevelés-oktatási helyzetben is jelentkeznek. A gyenge nyomatékú, halványan író íróeszközöket, amit elsősorban a grafitceruza képvisel, nem látja jól. Engedjük őket erős nyomatékú íróeszközzel, akár filctollal, radírozós tollal ami nem üt át a túloldalra írni.

Gyermekenként eltérhet, hogy kinek mi a megfelelő. A képfelismerés, mint az egyik legnehezebb terület, a nevelés-oktatás számtalan területén jelentkezik, ezért fontos ismerni a képválasztás legfontosabb szempontjait. Az egyszerű, körvonallal határolt, színes, kevés, de jellegzetes információt hordozó képek a legkönnyebben felismerhetőek. Nehezebb felismerni a több információt hordozó, zsúfoltabb, kevésbé határozott vonalvezetésű, részletezettebb képeket.

A fekete-fehér sematikus ábrák és a fotók már a legnehezebb kategóriát képviselik. Lehetőség szerint ezen szempontok mentén válasszunk képanyagot a szemléltetéshez.

Minden esetben törekedjünk, hogy a kép határozott nyomatékú legyen. Ha nincs módunk ezeket a szempontokat érvényesíteni pl. A táblára írtakat néhány látásélességét tekintve felső határértéken mozgó gyengénlátótól eltekintve, a látássérültek egyáltalán nem látják.

Ezért nagyon fontos a táblára írtak állandó szóbeli közvetítése. A látássérültek emlékezete a sok használat során nagyon kifinomodik, a táblára írtakat is a szóbeli elhangzás alapján, emlékezetből írják le. De megoldást jelent, ha előre megkapják írásban a táblára írtakat órai vázlat.

Az interaktív tábla már lehetőséget nyújt a nagyításra, kontrasztfokozásra, de sok gyengénlátó számára ez sem elegendő. Minden esetben közel kell engedni a táblához, vagy odaültetni a laptophoz, amin a táblai anyag van. Táskájukban, padjukon, tankönyveik között nehezen igazodnak el. Fontos a zsúfoltság elkerülése és a rendhez szoktatás, azt találják meg gyorsan, amit tudnak, hogy hova tettek.

A tankönyveket, füzeteket kontrasztos jelöléssel el lehet látni. A tankönyveikben, lapon, szövegben még nehezebb a kiigazodás.

Lehet, hogy érdekel