A flegmatikus látásról. A flegmatikus látásról

Ranschburg Jenő: Személyiségtípusok A személyiségalakulás lényeges tényezőinek vagy a személyiségnek definiálásában nem minden pszichológus ért egyet.

Semmi sem lepi meg, semmi sem indítja meg, semmi nem kelt benne csodálkozást, és nem is lelkesíti. Ő nyugodt megfigyelő marad. A mindennapokban ez a magatartás néha ingerlő. A flegmatikust nem ragadják el az érzések, legyen az öröm vagy gond, bosszúság vagy az élmények özöne. A túlfeszített helyzeteken nyugodtan — esetleg ironikus mosollyal — szemléli.

Valamennyi tudományos személyiségelmélet megegyezik azonban abban, hogy a személyiség körülhatárolt egység, mely minden más személyiségtől különbözik. Zuhany vagy fürdőkád - Van jó válasz?

Ennek ellenére különböző tudományágak képviselői már hosszú idővel ezelőtt megállapították, hogy egyes emberek, illetve embercsoportok - főbb személyiségjegyeik alapján - hasonlítanak egymásra, és így néhány feltételezett csomópont valamelyike köré tömörülve, egy adott típus reprezentánsai. A személyiségtípusok kérdésével ma a pszichológia egyik ága, a típustan tipológia foglalkozik. Flegmatikus nézet legelső tipológiai rendszert Hippokratész görög orvos alkotta meg mintegy évvel ezelőtt.

Hippokratész alapvető szempontja a típusok felállításánál, illetve a személyiségek osztályozásánál a vérmérséklet, görög szóval: temperamentum volt.

Elmélete szerint az emberi test négyféle nedvből tevődik össze: flegmatikus nézet vérből sanguisa sárga epéből cholea fekete epéből melaina chole és a nyálkából phlegma.

Flegmatikus nézet, 2.1. Személyiségelméletek

Attól függően, hogy a személyiség felépítésében a négy nedv közül melyik a domináns, négyfélé - szangvinikus, melankolikus, kolerikus és flegmatikus - vérmérsékleti típust írt le. Ennek alapján Hippokratész vérmérsékleti típusait a következőképpen jellemezhetjük: Szangvinikus típus.

Gyenge fogékonyság, de nagyfokú impulzivitás. Lobbanékony, érzelmei gyorsan keletkeznek, a viselkedésre intenzíven hatnak, de nem tartósak.

Kolerikus típus. Erős fogékonyság és nagyfokú impulzivitás. Érzelmei erősek és tartósak, a személyiséget cselekvésre ösztönzik.

Melankolikus típus. Erős fogékonyság, de kisfokú impulzivitás. Leírása[ szerkesztés ] A típus fogalmát kiegészíti a személyiségvonás.

A flegmatikus látásról

Teljesítményes [David McClelland és mtársai ]. Lassan keletkező, de erős érzelmek, a cselekvésre azonban nincsenek ösztönző hatással. Flegmatikus típus. Gyenge fogékonyság és flegmatikus nézet impulzivitás.

Linkedin Mindannyian szembesültünk már azzal az érzéssel, hogy a munkahelyünkön nem mindenkivel találjuk meg a közös hangot. Vannak, akikkel első látásra szimpátia alakul ki, ám vannak olyan esetek is, amikor hónapok vagy évek eltelte sem tud közelebb hozni a másik emberhez. Ahhoz, hogy munkánkban sikeresek legyünk, nem csak szakmailag, de emberileg is meg kell feleljünk. Ehhez hozzá tartozik az alkalmazkodás olyan személyekhez is, akik természetükből fakadóan szöges ellentéteink. Az emberek eltérő jellemzőit már az ókorban megfigyelték, és Hippokratész görög orvos volt az első, aki a személyiségtípusokat meghatározta, majd ezeket Galénosz görög orvos és filozófus négy különböző kategóriába sorolta.

Érzelmei lassan keletkeznek, nem túl erősek, a viselkedést nem befolyásolják. A vérmérséklet nem azonos a jellemmel, de azzal szorosan összefügg: a személyiségfejlődés során igen lényeges jellemvonássá alakul.

Mindegyik személyiségtípusra más-más viselkedésforma jellemző és mindegyikhez bizonyos jellemvonások is köthetőek. Aztán az I.

Kretschmer rendszerének megalkotásában a testalkat és az elmebetegségek összefüggéséből indult ki. Összehasonlító vizsgálatai alapján megállapította, hogy az emberek a legtöbb esetben három fő testalkati típus valamelyikébe sorolhatóak: Aszténiás leptoszom alkat.

Számtalan személyiségtípus – Egy munkahely | Munkaerőhackyourself.hu

Jellemzői: sovány, nyúlánk test, a bordák előredomborodnak, a mellkas lapos, hosszú. A kezek keskenyek, finomak, a bőr vékony, fakó, a koponya hosszúkás, keskeny vagy rövid és alacsony.

Ranschburg Jenő: A flegmatikus nézet a flegmatikus látásról sűrű, a szemöldök dús. Piknikus alkat. Széles irányú testfejlődés jellemzi.

A flegmatikus gyengéi

Ranschburg Jenő: Személyiségtípusok - Szegedi Piaristák Látás helyreállítása Bates asztal Személyiségelméletek Mentális látás Közepes, zömök test, széles arc, rövid nyak és végtagok. Gyakori a hízásra, kopaszodásra való hajlam. Atlétikus alkat. Jellemzői: erős izomzat és csontváz.

Flegmatikus nézet. Színek és temperamentumok a rajzokban

Vastag bőr, fejlett orr, áll, kezek. A továbbiakban Kretschmer leírta az elmebetegségek három fő formáját szkizofrénia, cirkuláris pszichózis, epilepsziaés kimutatta, hogy a testalkat típusa és az elmebetegség formája között szoros összefüggés van: a szkizofrén elmebeteg az esetek többségében leptoszom alkatú, a cirkuláris pszichotikus felhangolt és nyomott fázisok állandó váltakozása piknikus, flegmatikus nézet epilepsziás pedig atlétikus.

Miután Kretschmer nézete szerint az egyes elmebetegségekre jellemző lelki sajátosságok bizonyos mennyiségű határokon belül az egészséges emberekben is megtalálhatóak, a vérmérsékletnek - a test alkatától függően - három típusa írható le: Aszténiás alkat - szkizotim temperamentum. Piknikus alkat - ciklotim temperamentum.

A flegmatikus személyiség - Lelki egyensúly, A flegmatikus látásról

Atlétikus alkat - viszkózus temperamentum. Ha Hippokratész típusait összehasonlítjuk e három típussal, megállapítható, hogy a szkizotim és a melankolikus, a ciklotim és a szangvinikus, valamint a viszkózus és a flegmatikus temperamentum között igen erőteljes hasonlóság mutatkozik.

Színek és temperamentumok a rajzokban Éppen ezért Kretschmer típusainak jellemző tulajdonságait, viselkedésmódjait ezúttal nem tárgyaljuk. Kretschmer tipológiája - főként könnyű kezelhetősége következtében - igen divatossá vált.

Személyiségtípusok: III. FLEGMATIKUS

Hibája, hogy a lelki sajátosságokra a test alkatából következtet, ezáltal az örökletes tényezőket előtérbe helyezi a szerzett tulajdonságokkal szemben.

Vitatható az az álláspontja is, mely flegmatikus nézet az elmebeteg és az egészséges elméjű ember között semmiféle minőségi különbség nem mutatható ki. Jung svájci orvos flegmatikus nézet Freud tanítványa volt, később azonban szakított mesterével, revízió alá vette a freudi tanításokat, és a régire támaszkodó, de lényegében flegmatikus nézet analitikus elméletet dolgozott ki. Tipológiai koncepciójának fő kérdésfeltevése: vajon a személyiség a flegmatikus látásról ösztönző ereje analitikus terminológiával: libidója önmaga vagy a külvilág felé irányul-e?

E kérdés megválaszolása alapján az embereket introvertált befelé forduló vagy extrovertált a külvilág felé irányuló típusba sorolja.

Az introvertált megfontolt, érzelmileg nehezen kapcsolódó, töprengésre, szorongásra hajlamos, míg az extrovertált vidám, tetterős, gyorsan reagáló, emberi kapcsolatokat szívesen teremtő személyiség. Jung az intro-extra verzión belül további alcsoportokat is megkülönböztetett.

Jung tipológiai rendszerének - Krerschmeréhez viszonyítva - pozitív vonása, hogy kiindulópontja az ember és a külvilág viszonya. E valóban igen lényeges személyiségjegy szelekciós szempontként való felhasználása eredményezi, hogy sok modern tipológiai kutatás ma is a flegmatikus látásról jungi koncepció alapján folyik. A kérdéssel a továbbiakban még foglalkozunk.